Bevezetés

Dőlt betűt (jobbra ferde típusú karakterkészletet) és aláhúzás bizonyos szavak megkülönböztetéséhez a szövegen belül. Ezek a tipográfiai eszközök ugyanazt jelentik; ezért szokatlan lenne mindkettőt ugyanazon a szövegen belül használni, és minden bizonnyal nem lenne bölcs dolog aláhúzott szót dőltbe tenni. Amint a szövegszerkesztők és a nyomtatók kifinomultabbá válnak, és a közzétett termékek professzionálisabb megjelenésűek, egyre több oktató fogadja el a dőlt betűket. Néhány oktató mégis ragaszkodik az aláhúzásokhoz (valószínűleg azért, mert akkor jártak iskolába, amikor a dőlt betű technikailag nehéz vagy gyakorlatilag olvashatatlan volt). Még mindig jó ötlet, hogy kérdezze meg oktatóját a dőlt betű használata előtt. (Az APA publikációs kézikönyve továbbra is ragaszkodik az aláhúzáshoz.) Ebben a részben csak dőlt betűt használunk, de ezeket felcserélhetőnek kell tekinteni az aláhúzott szöveggel.

Ezek a szabályok és javaslatok nem vonatkoznak az újságírásra, amelynek saját szabályrendszere van ebben a kérdésben.

A dőlt betű nem tartalmaz írásjeleket (például zárójeleket vagy zárójeleket) a dőlt betűs szavak mellett, kivéve, ha ezeket az írásjeleket részeknek kell tekinteni. a dőlt betűvel: “Olvastad-e Stephen King kisállat-temetőjét? (A kérdőjel itt nem dőlt betűvel van szedve.) Ne dőlt betűvel jelölje az aposztrófokat, amelyek egy cím birtokosát hozzák létre: “Mi a Courant álláspontja ebben a kérdésben?” Figyelnie kell a szövegszerkesztőjére ezen, mivel a legtöbb szövegszerkesztő megpróbálja dőlt betűzni az egész szót, amelyre duplán kattint.

Címek

Általában azoknak a dolgoknak a címét írjuk dőltre, amelyek önmagukban állnak . Így különbséget teszünk mondjuk a regények és folyóiratok címe, valamint a versek, novellák, cikkek és epizódok között (televíziós műsorokhoz). Ezeknek a rövidebb daraboknak a címe kettős idézőjelekkel lenne körülvéve.

Az újságok címének megírásakor ne dőlt betűt írjon, még akkor sem, ha az a cím része (New York Times), és ne dőlt betűvel írja be annak a városnak a nevét, amelyben az újság megjelenik, kivéve, ha ez a név a cím része: a Hartford Courant, hanem a London Times.

További dőlt betűvel írt címek a következők:

• Folyóiratok és magazinok: Time, US News and World Report, Crazyhorse, Georgia Review
• Játszik: Godotra várva, a Long Day utazása az éjszakába
• Hosszú zenés darabok: Puccini Madama Butterfly, Csajkovszkij Diótörő lakosztálya (de “A virágok keringője”), Schubert Winterreise ( hanem “Ave Maria”). Típus, szám és kulcs szerint elnevezett zenei darabokhoz – Mozart D-dúr Divertimento, Borbély cselló szonáta op. 6 – sem dőlt, sem idézőjelet nem használunk.
• Mozi: Slingblade, Shine, The Invisible Man
• Televíziós és rádióműsorok: Dateline, Seinfeld, Fresh Air, Car Talk
• Műalkotások: a Venus de Milo, Whistler és a művész anyja
• Híres beszédek: Lincoln gettysburgi címe, Washington második avatóbeszéde (amikor ez a beszéd)
• Hosszú versek (amelyek elég terjedelmesek ahhoz, hogy önmagukban megjelenhessenek egy könyvben): Longfellow Evangeline, Milton elveszett paradicsoma, Whitman fűlevelei
• Füzetek : Új fejlemények az AIDS kutatásában

Nem dőlt betűvel írtuk a hosszú szent művek címét: a Biblia, a Korán. A Biblia könyveinek címét sem dőltük: Genesis, Jelenések, 1 Korinthusiak.

Ha egy felkiáltójel vagy kérdőjel a cím részét képezi, győződjön meg arról, hogy ezt a jelet a címmel együtt dőlt betűvel írták le.

• Kedvenc könyvem a Hol Minden virág eltűnt?
• I szeretem Dr. Seuss “Ó, a helyeket, ahová elmész!

(Ne írjon be további pontot az ilyen mondatok befejezéséhez.) Ha a végjel nem szerepel a címben, de kérdés vagy felkiáltás jelzésére van hozzáadva, ne dőltje be ezt a jelet .

• Élvezte Charles Frazier hideghegyét?

Járművek neve

A járművek nevét nem dőltjük amelyek márkanevek: Ford Explorer, Corvette, Nissan Pathfinder, Boeing 747.

Idegen szavak vagy kifejezések

• Ha egy szó vagy kifejezés annyira elterjedt és megértett, hogy az angol nyelv részévé vált – például a francia “bon voyage” vagy a latin stb. rövidítése “stb.” – nem dőltünk be. Ez gyakran magánítélet és kontextus kérdésévé válik. Például az, hogy dőlt-e az olasz sotto voce, nagyban függ a hallgatóságtól és a témától.

A szavak szavakként

Példák:
• A szó alapvetően gyakran felesleges, ezért el kell távolítani.(Vegye figyelembe, hogy az aposztrófok, amelyeket a szó-szó többes szám létrehozására használnak, és nem dőlt betűvel vannak ellátva. További segítségért lásd a többes számok című részt.)
• A kétértelműséget pozitív módon határozza meg. , mint egy szó azon képessége, hogy egyszerre több dolgot jelent.

Kiemeléshez

Megjegyzés: Fontos, hogy ne vigyük túlzásba a dőlt betű használatát a szavak hangsúlyozására. Egy idő után elveszíti hatását, és a nyelv úgy kezd hangzani, mint valami képregény.

• Nem igazán érdekel, mit gondolsz! (Vedd észre, hogy szinte minden szó ez a mondat dőlt betűvel írható le, attól függően, hogy az illető hogyan mondta a mondatot.)
• Ezek a szabályok nem vonatkoznak az újságírásra.

A szavak mint reprodukált hangok

• Grrr! ment a medve. (De azt mondhatnád, hogy “a medve morgott”, mert a morgás beszámol a hang jellegéről, de nem próbálja meg reprodukálni. Így a méhek zümmögnek, de zümmögnek és kutyák kéreg jaj!)
• A feje a lépcsőn csapódott, kathunk!

Gyakran a mimetikusan előállított hangokat is felkiáltójelek kísérik.