A túlzott tejfogyasztás hosszú összefüggést mutat a légzőszervek fokozott nyálkatermelésével és az asztmával. Egy ilyen összefüggés nem magyarázható hagyományos allergiás paradigmával, és korlátozott orvosi bizonyíték áll rendelkezésre az ok-okozati összefüggésekről. Az emberi vastagbélben az β-kasomorfin-7 (β-CM-7), az A1 tej bontásából származó exorfin, serkenti a bél MUC5AC mirigyekből származó nyálkaképződést. Gyulladás esetén a légúti traktusból származó hasonló nyálka túltermelés a MUC5AC mirigyek számos légúti megbetegedést jellemez. A véráramból származó β-CM-7 stimulálhatja a nyálka termelésének termelését és szekrécióját ezekből a légzőmirigyekből. Egy ilyen hipotézist in vitro tesztelhetünk kvantitatív RT-PCR alkalmazásával annak kimutatására, hogy a β-CM-7 hozzáadása a légzőkészülék serlegének inkubációs közegéhez a MUC5AC mRNS növekedését idézi elő, és a β-CM-7 azonosításával asztmás betegek. Ez az asszociáció nem feltétlenül lehet egyszerűen ok-okozati összefüggés, mivel a személynek A1 tejet kell fogyasztania, a β-CM-7-nek át kell mennie a szisztémás keringésbe, és a szöveteket aktívan gyulladni kell. Ezek az előfeltételek megmagyarázhatják, hogy miért csak a lakosság egy alcsoportja, akiknél megnövekedett a légúti nyálka termelés, tapasztalja, hogy számos tünete, köztük az asztma, javul a tej eliminációs étrendjén.