1054. július 16-án Michael Cerularius konstantinápolyi pátriárkát kiközösítették az olaszországi római székhellyel rendelkező keresztény egyházból. Cerularius kiközösítése kitörési pont volt a régóta növekvő feszültségekben a római székhelyű római egyház és a konstantinápolyi (ma Isztambul nevű) bizánci egyház között. Ennek eredményeként az európai keresztény egyház két fő ágra oszlott: a nyugati római katolikus egyházra és a keleti ortodox egyházra. Ezt a felosztást nagy szakadásnak, vagy néha “kelet-nyugati szakadárságnak” vagy “1054-es szakadásnak” nevezik.
A nagy szakadás a vallási nézeteltérések és politikai konfliktusok összetett keveréke miatt jött létre. Az egyház nyugati (római) és keleti (bizánci) ágai közötti sok vallási nézeteltérés egyikének az volt a köze, hogy elfogadhatatlan-e kovásztalan kenyér használata az úrvacsora szentségéhez. (Nyugat támogatta ezt a gyakorlatot, míg a keleti nem.) A vallási viták egyéb tárgyai közé tartozik a niceni hitvallás pontos megfogalmazása és a nyugati hit, miszerint a klerikusoknak továbbra is cölibátusnak kell maradniuk.
Ezeket a vallási nézeteltéréseket a különféle politikai konfliktusok, különös tekintettel Róma hatalmára. Róma úgy vélte, hogy a pápának – a nyugati egyház vallási vezetőjének – felhatalmazással kell rendelkeznie a pátriárka – a keleti egyház vallási tekintélye felett. Konstantinápoly nem értett egyet. Minden egyház felismerte saját vezetőit, és amikor a nyugati egyház végül kiközösítette Michael Cerulariust és az egész keleti egyházat. A keleti egyház megtorolta, hogy kiközösítette III. Leó római pápát és a római egyházat vele.
Míg a két egyház soha nem jött össze újra, több mint ezer évvel a szétválás után a kereszténység nyugati és keleti ágai békésebb feltételeket kötöttek. 1965-ben VI. Pál pápa és I. Athenagoras pátriárka feloldották az egyházaik régóta fennálló kölcsönös kiközösítési rendeleteit.
Ma a kereszténység két ága továbbra is hasonló hit különálló kifejeződése. A római katolicizmus az egyetlen legnagyobb keresztény felekezet, amelynek több mint egymilliárd híve van szerte a világon. A keleti ortodoxia a második legnagyobb keresztény felekezet, több mint 260 millió követővel. A keleti ortodoxia magában foglalja a nemzeti egyházakat, például a görög ortodox egyházat és az orosz ortodox egyházat.