A cukorbetegség hasmenése a cukorbetegség problémás gyomor-bélrendszeri szövődménye. Ez az állapot több hétig-hónapig fennáll, és gyakran kíséri a széklet inkontinenciáját. A diabéteszes hasmenés oka nem teljesen ismert, de az autonóm neuropathiát vélik a mögöttes mechanizmusnak tekinteni (1). A parenterális szomatosztatin analóg oktreotid hasznosnak bizonyult súlyos, hosszú ideje fennálló diabéteszes hasmenés kezelésében (1). A szelektív szerotonin-5-hidroxi-triptamin 3-as típusú (HT3) receptor antagonista, amelyet antiemetikumként fejlesztettek ki a rák kemoterápiájában, meghosszabbítja a vastagbél transzitációját, gátolja a vékonybél szekrécióját és csökkenti a vastagbél megfelelőségét (2). Itt beszámolunk a szelektív szerotonin-5-HT3 receptor antagonista ramosetron (2) mögöttes mechanizmusáról súlyos diabéteszes hasmenés kezelésében.
Egy 37 éves férfi, akinél 2-es típusú cukorbetegség alakult ki. 30 éves korában, vizes hasmenéssel jelentkezett 2009. február végén. A hasmenés > 15 székletürítéssel fordult elő 24 óra alatt, magas éjszakai gyakorisággal és széklet inkontinenciával. 2-3 napos hasmenés után a páciens 4-5 napig székrekedést kapott. A1C szintje az előző 4 évben ~ 10% -on maradt. Egyszerű diabéteszes retinopathiája volt, zsibbadása és tompa fájdalma volt az alsó végtagokban, de mikroalbuminuria nem volt. Az R-R intervallum variációs koefficiense 1,24% -ra csökkent. Emellett retrográd magömléssel is járt. A steatorrhea hiányzott, és a székletének baktériumkultúrája normális flórát mutatott ki. A hasi számítógépes tomográfia nem mutatott kóros elváltozásokat a májban vagy a hasnyálmirigyben. A beteg nem számolt be hasi fájdalomról vagy egyéb hasi tünetekről, és nem voltak fertőző betegség jelei. Testsúlya a hasmenés kialakulása után nem változott. Hagyományos hasmenés elleni gyógyszereket írtak fel neki, beleértve a hasnyálmirigy enzim kiegészítését és a loperamidot, de ezek hatástalanok voltak. Mivel a súlyos vizes hasmenés továbbra is fennáll, ramosetront adtak neki (5 μg / nap). A vizes hasmenés és a széklet inkontinencia teljesen eltűnt 1 hét ramosetron kezelés után. A mai napig a bélmozgás gyakorisága napi 4-5 puha széklet, amelyet 4 napig székrekedés követ.
A klasszikus szimpatikus és paraszimpatikus autonóm idegrendszer mellett az enterális idegrendszer (ENS) fontos az enterális funkció szabályozása szempontjából (3). A cukorbetegség az ENS rendellenességeit eredményezi (4), például a gyomor-bél traktus relaxációját közvetítő nitrogén-oxid-szintázt tartalmazó neuronok elvesztése, valamint a gyomor-bél traktus összehúzódását szabályozó enterális szerotonin-tartalom növekedése. A gátló és gerjesztő ENS közötti egyensúlyhiány lehet a diabéteszes hasmenés egyik oka. A szerotonin-5-HT3 receptor antagonista gátolja az ENS gerjesztő neuronjait, és így szerepet játszik a cukorbeteg betegek ENS-összetevői közötti egyensúly megteremtésében. A szerotonin-5-HT3 receptor antagonista ondansetron hasznosságáról a diabéteszes hasmenés kezelésében is beszámoltak (5). Összefoglalva, a szerotonin vagy receptorának ENS expressziós szintjének abszolút vagy relatív változása szerepet játszhat a diabéteszes hasmenés patogenezisében, és annak orális szerotonin 5-HT3 receptor antagonistáját kell figyelembe venni.
Köszönetnyilvánítás
A cikkhez kapcsolódó potenciális összeférhetetlenségről nem számoltak be.
- © az Amerikai Diabétesz Társaság részéről.
- ↵
- Kahc C,
- Weir GC,
- King GL,
- Jacobson AM,
- Mózes AC
- Mashimo H,
- május RJ,
- Hűséges RK
: Cukorbetegség hasmenése. In Joslin “Diabetes Mellitus. 14. kiadás. Kahc C, Weir GC, King GL, Jacobson AM, Moses AC Eds. Philadelphia, Pennsylvania, Lippincott Williams & Wilkins, 2005, p. 1089–1091
- ↵
- Thompson AJ,
- Lummis SC
: Az 5-HT3 receptor, mint terápiás célpont. Expert Opin Ther Targets 2007; 11: 527–540
- ↵
- Wood JD,
- Alpers DH,
- Andrews PL
: A neurogasztroenterológia alapjai. Gut 1999; 45 (Suppl. 2): II6 – II16
- ↵
- Chandrasekharan B,
- Srinivasan S
: Cukorbetegség és az enterális idegrendszer. Neurogastroenterol Motil 2007; 19: 951–960
- ↵
- Bossi A,
- Baresi A,
- Ballini A,
- Bindelli C
: Ondasentron a cukorbetegség hasmenésének kezelésében. 1994; 17: 453–454.