A felszabadító

Az antebellum America újságainak fontos kategóriája volt a szervezeti lap. Úgy tűnt, hogy minden vallási vagy reformmozgalomnak vannak nemzeti és állami egyesületei, és minden egyesületnek van újságja. Ez minden bizonnyal igaz volt az eltörlési mozgalomra. A főbb nemzeti szövetség, az Amerikai Rabszolgaságellenes Társaság, nagyban függött a szervezeti újságoktól és folyóiratoktól.

William Lloyd Garrison (1805-79) híres rabszolgaságellenes újságja, a The Liberator más volt. Garrison gyakran kiemelkedő személyiség volt a rablóellenes és a reformtársadalmakban, de a The Liberator mindig teljes egészében a sajátja volt – és ez teszi az újságírás különösen érdekes formájává. Garrison úgy vélte, hogy az újság szerepe kettős: éles izgatás és szabad beszélgetés. Ragaszkodott ahhoz, hogy a maga biztos hangján kinyilvánítsa az igazságot, amint megértette. “Abszolút az önbizalmam az Igazság legyőzhetetlen energiájába.” – írta. Ugyanakkor a The Liberator-t nyitott fórumgá tette más hangok számára is, beleértve azokat is, akik ellenségesek voltak a saját nézeteivel szemben. Így a lap mindig tele volt levelekkel, beszédekkel, nyilatkozatokkal és minden szempontból cáfolatok. Amint Garrison egyre inkább elítélte az összes kormányt, mint eredendően kényszerítőt, az újságírást egyfajta demokráciaként idealizálta kényszer nélkül. És úgy vélte, hogy “a rabszolgaság és a sajtószabadság nem létezhet együtt.”

A The Liberator ebben a számában bepillantást enged az újságírás szerepébe, amelyet Garrison támogatott: izgatás és vita. A névtábla sáv mindig a lap egyik provokatívabb izgatási formája volt. Grafikusan bemutatja a rabszolgaság két legsúlyosabb kegyetlenségét: a rabszolgák brutális ostorozását és a kisgyermekek eladását a szüleiktől. És mindkét kegyetlenség megmutatkozik a nemzet fővárosában. A címlapon található történetek között szerepel John Quincy Adams (1767-1848) texasi és mexikói beszéde, valamint egy okos szerkesztési gyakorlat, amelynek során Garrison a Lyman Beecher (1775-1863) párbajról szóló prédikációját rabszolgaság prédikációvá alakítja. .

Write a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük