A legtöbb derékfájás esetén szenvedő betegeket gyakran négy hétig fizikoterápiára utalják, mint kezdeti konzervatív (nem sebészeti) kezelési lehetőséget, mielőtt más agresszívebb kezeléseket fontolgatnának. , beleértve a hátműtétet is. A fizikoterápia célja a hátfájás csökkentése, a funkció növelése és a beteg karbantartási programjának megtanítása a jövőbeli hátproblémák megelőzése érdekében.
A fizikoterápia gyakori formái a következők:
- Passzív fizikoterápia (modalitások), amely magában foglalja a páciensnek tett dolgokat, például a hőkezelést, a jégcsomagolást és az elektromos stimulációt. Például melegítő betétet lehet alkalmazni az izmok felmelegedésére a testmozgás és a nyújtás előtt, és utána jégcsomagot lehet használni az izmok és a lágy szövetek megnyugtatására.
- Aktív fizikoterápia, amely konkrét gyakorlatokra és nyújtásra összpontosít. A legtöbb derékfájás kezelésénél az aktív testmozgás áll a fizikoterápiás program középpontjában.
Lásd: Fizikoterápia: Passzív PT (Modalitások) a hátfájásra
Ez a cikk az aktív fizikoterápiára és az edzésre összpontosít, mint eszköz, amely elősegíti a hátproblémák felépülését és megelőzését vagy megelőzését. minimalizálja a derékfájás jövőbeli fellángolását.
A derékfájás gyakorlásának előnyei
Az ágyéki gerinc (deréktáji) stabilitása nagymértékben függ a tartó hasi (gyomor) és a deréktáji izomzatától. A hasi izmok biztosítják a kezdeti stabilizáló támaszt, mivel képesek a hasban nyomást generálni, amelyet a gerinc hátsó részén fejt ki, ezáltal egy elülső tartóoszlopot nyújtanak (a gerinc elejétől). A deréktáji izmok stabilizálják a gerincet hátulról, és hátsó támaszhoz vezetnek. Egyszerűen megfogalmazva: a csontos gerincet és a korongokat izmok veszik körül, és minél erősebbek ezek a specifikus izmok, annál kevésbé terhelik a gerinc korongjait és ízületeit. A betegeknek az izmok “övét” kell kialakítaniuk a gerincük körül.
Jelentős mennyiségű orvosi szakirodalom támogatja a derékfájás kezelésére szolgáló speciális fizikoterápiás gyakorlatokat. Míg a derékfájás legtöbb epizódja önkorlátozó és önmagában is javulni fog, az aktív testmozgás fontos szerepet játszik a beteg fájdalmainak csökkentésében és a deréktáji fájdalomban szenvedő betegek későbbi funkcióinak javításában. A folyamatos testmozgási program csökkenti a a deréktáji fájdalom jövőbeni előfordulásának valószínűsége és súlyossága.
Lásd: A fizikai és foglalkozási terápia előnyei a neuropátiás fájdalomra
Fizikoterápia a hátsó műtét előtt és után
Számos bizonyíték támasztja alá a fizikoterápia és a testmozgás előnyeit mind a hátműtét előtt, mind utána. A gyógytorna nyújtotta erő és stabilitás jelentősen lerövidíti a beteg gyógyulási idejét a műtét után. A fizikoterápiát és a testmozgást a legtöbb hátfájós beteg kezelésének fontos részének tekintik, beleértve azokat is, akik nem műtéti és műtéti ellátásban részesülnek. Ennek oka, hogy a derékfájásban szenvedő betegek nagy valószínűséggel felépülnek, ha a beteg optimális fizikai állapotban van. Hacsak ellenjavallata van a fizikoterápiának, vagy egy beteg sürgős műtétet igényel, a legtöbb betegnek javasoljuk, hogy fizikoterápiás próbán vegyen részt, mielőtt megfontolná a hátműtétet.
Lásd: Gerincfúziós műtét előtti gyakorlat
vagy rehabilitáció és a gerincműtétet követő testmozgás
Sok derékfájásban szenvedő beteg esetében általában tanácsos először orvoshoz fordulni, aki diagnosztizálhatja a beteg állapotát, és kizárhatja a fizikoterápia súlyos ellenjavallatait, például a törés vagy daganat. Sok beteg számára a leghasznosabb, ha egy gyógytornász figyelemmel kíséri a nyomon követést és a problémák elkerülését. Miután a terápia kezdeti szakasza befejeződött, azok a betegek, akik továbbra is követik az edzésprogramot, gyakran a legsikeresebben kezelik derékfájásukat.