Mindannyian egy új geológiai korszak közepén vagyunk, állítják szakértők.

Ez a Meghalayan névre keresztelt korszak 4250 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Földtani Földtudományok Nemzetközi Szövetsége (IUGS) szerint valószínűleg a bolygó egészére jellemző aszály érte a Földet.

A Meghalayan csak egy a három újonnan elnevezettből életkor, az IUGS közölte egy július 13-án kiadott közleményében. A másik két korosztály a grönlandi (11 700 és 8 326 évvel ezelőtt) és az észak-gripi (8 326 és 4 250 évvel ezelőtt) – közölte az IUGS.

A geológusok szisztematikusan felosztották és elnevezték a Föld nagyjából 4,54 milliárd éves történelmét. A leghosszabbtól a legrövidebbig ezeket az időtartamokat eonoknak, korszakoknak, korszakoknak és koroknak nevezik. Jelenleg a phanerozoikus korban vagyunk, a kenozoi korszakban, a kvaterner korszakban, a holocén korszakban és (mint említettük) a meghalaya korban.

Az IUGS tweetben osztotta meg az újonnan elnevezett korok képét. A csoport azonban később kiadott egy korrekciót a Meghalayan hosszúságáról. (Ez a kor a máig tart, nem 1950-ig, mivel az IUGS tévesen tweetelt.) Az újonnan frissített diagram nagyobb változatát láthatja (más néven International Chronostratigraphic Ábra).

Az egyes korok kezdési idejének meghatározásához a tudósok megvizsgálták az akkori kőzetmintákban található egyedi kémiai aláírásokat; mindegyik aláírás egy nagy éghajlati eseményre vonatkozik. , közölte az IUGS.

A grönlandi, a holocén (más néven “alsó holocén”) legrégebbi kora 11 700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Föld elhagyta az utolsó jégkorszakot.

A Northgrippian (más néven “középső holocén”) 8300 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Föld hirtelen hűlni kezdett, valószínűleg azért, mert hatalmas mennyiségű friss víz amelyek Kanada olvadó gleccsereiből érkeztek az Atlanti-óceán északi részébe, és megzavarták az óceán áramlatait – írta a BBC.

Eközben a Meghalayan (más néven “felső holocén”) 4250 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy mega aszály pusztított a civilizációkban szerte a világon, beleértve az Egyiptomban, Görögországban, Szíriában, Palesztinában, Mezopotámiában, a Indus-völgy és a Jangce-völgy – írta a BBC. Ez az aszály 200 évig tartott, és valószínűleg az óceán és a légkör cirkulációjának elmozdulása okozta.

A geológusok a “Meghalayan” nevet választották egy kőzetmintára, amelyet az északkelet-indiai államban, Meghalaya-ban elemeztek. név jelentése “felhők lakhelye” szanszkrit nyelven. A Mawmluh-barlang talaján növekvő sztalagmit elemzésével a geológusok azt találták, hogy a sztalagmitrétegek mindegyikének más-más oxigén-izotópja volt, vagy oxigénváltozata eltérő neutronszámmal. Ez a változás a monszun körülmények gyengülését jelentette ettől az időponttól – számolt be róla a BBC.

“Az izotópos eltolódás egy 20 30 százalékkal csökken a monszun csapadékmennyiség “- mondta a BBC-nek Mike Walker, az Egyesült Királyság Wales-i Egyetemének a kvaterner tudomány emeritusa professzora, aki a korok megnevezését vezette.

Walker hozzátette, hogy “a két legkiemelkedőbb elmozdulás körülbelül 4300 és körülbelül 4100 évvel a jelen előtt történik, tehát a kettő között a középpont 4200 évvel lenne a jelen előtt.”

Ellentmondásos életkor

Nem mindenki elégedett a korok új elnevezési sémájával. A Meghalayant csak hat évvel ezelőtt mutatták be, a Journal of Quaternary Science 2012-es tanulmányában.

Egyes geológusok szerint túl korai megnevezni a holocén korait, mivel még nem világos, hogy az éghajlati elmozdulások valóban globálisak voltak-e – írta a BBC. Eközben az “Antropocén korszak” elnevezés geológiai időszakként lebegett, amelyet az emberek drámai hatásai jellemeztek a Földön, de ezt a nevet hivatalosan nem nyújtották be még az IUGS-t, mondta a szervezet a Twitteren.

Eredeti cikk a Live Science-ről.