Az immunrendszer az antigének felismerésével és az azokra reagálással megvédi a testet a lehetséges káros anyagoktól. Az antigének a sejtek, vírusok, gombák vagy baktériumok felszínén található anyagok (általában fehérjék). A nem élõ anyagok, például a méreganyagok, vegyi anyagok, gyógyszerek és idegen részecskék (például szilánkok) szintén antigének lehetnek. Az immunrendszer felismeri és megsemmisíti vagy megpróbálja megsemmisíteni azokat az anyagokat, amelyek antigéneket tartalmaznak.

A test sejtjei tartalmaznak fehérjéket, amelyek antigének. Ezek közé tartozik az antigének HLA antigéneknek nevezett csoportja. Az immunrendszere megtanulja ezeket az antigéneket normálisnak tekintik, és általában nem reagálnak ellenük.

BEMUTATOTT IMMUNITÁS

A veleszületett vagy nem specifikus immunitás az a védelmi rendszer, amellyel születtél. Megvéd minden ember ellen antigének. A veleszületett immunitás olyan gátakat tartalmaz, amelyek megakadályozzák a káros anyagok bejutását a szervezetébe. Ezek az akadályok képezik az immunválasz első védelmi vonalát. A veleszületett immunitás példái:

• Köhögési reflex
• Enzimek a könnyekben és a bőrolajokban
• Nyálka, amely csapdába ejti a baktériumokat és a kis részecskéket
• Bőr
• Gyomorsav

A veleszületett immunitás fehérjekémiai formában is előfordul, az úgynevezett veleszületett humorális immunitás. Ilyenek például a test komplement rendszere és az interferon nevű anyagok, valamint terleukin-1 (ami lázat okoz).

Ha egy antigén túljut ezen a gáton, az immunrendszer más részei megtámadják és elpusztítják.

IMMUNITÁS

A megszerzett immunitás olyan immunitás, amely különféle antigének hatására alakul ki. Az immunrendszere védelmet épít az adott antigén ellen.

PASSZÍV IMMUNITÁS

A passzív immunitás olyan antitesteknek köszönhető, amelyek nem a saját szervezetében termelődnek. A csecsemőknek passzív immunitásuk van, mert olyan antitestekkel születnek, amelyek anyjuktól a méhlepényen keresztül kerülnek át. Ezek az antitestek 6 és 12 hónapos kor között tűnnek el.

A passzív immunizálás oka lehet az antiszérum injekciója is, amely antitesteket tartalmaz, amelyeket egy másik személy vagy állat alkot. Azonnali védelmet nyújt az antigén ellen, de nem nyújt tartós védelmet. Az immunszérum globulin (hepatitis-expozícióhoz adva) és a tetanusz antitoxin a passzív immunizálás példái.

VÉRKOMPONENTEK

Az immunrendszer bizonyos típusú fehérvérsejteket tartalmaz. Ide tartoznak a vérben lévő vegyi anyagok és fehérjék is, például antitestek, komplement fehérjék és interferon. Ezek egy része közvetlenül megtámadja a testben lévő idegen anyagokat, mások pedig együtt dolgoznak az immunrendszer sejtjeinek megsegítésében.

A limfociták a fehérvérsejtek egyik típusa. Vannak B és T típusú limfociták.

• A B limfociták antitesteket termelő sejtekké válnak. Az antitestek egy specifikus antigénhez kapcsolódnak, és megkönnyítik az immunsejtek számára az antigén elpusztítását.
• A T-limfociták közvetlenül támadják az antigéneket, és segítenek az immunválasz ellenőrzésében. Emellett citokinekként ismert vegyi anyagokat is felszabadítanak, amelyek szabályozzák a teljes immunválaszt.

A limfociták fejlődésével általában megtanulják megkülönböztetni saját testszöveteit és olyan anyagokat, amelyek általában nem találhatók meg a testében. Miután a B-sejtek és a T-sejtek létrejöttek, ezek közül néhány meg fog szaporodni, és “memóriát” biztosít az immunrendszer számára. Ez lehetővé teszi az immunrendszerének gyorsabb és hatékonyabb reagálást, amikor legközelebb ugyanazon antigénnel érintkezik. Sok esetben megakadályozza, hogy megbetegedjen. Például, aki bárányhimlőt kapott vagy bárányhimlővel immunizálták, immunis a bárányhimlőtől.

GYULLADÁS

A gyulladásos válasz (gyulladás) akkor következik be, amikor a szöveteket baktériumok, traumák, toxinok, hő vagy bármely más ok megsérti. A sérült sejtek vegyi anyagokat, köztük hisztamint, bradikinint és prosztaglandinokat szabadítanak fel. Ezek a vegyi anyagok miatt az erek folyadékot szivárognak a szövetekbe, duzzanatot okozva. Ez segít elkülöníteni az idegen anyagot a test szöveteivel való további érintkezéstől.

A vegyi anyagok vonzzák a fehérvérsejteket, az úgynevezett fagocitákat is, amelyek „megeszik” a csírákat és az elhalt vagy sérült sejteket. Ezt a folyamatot fagocitózisnak nevezzük. A fagociták végül elpusztulnak. A genny holt szövetek, elhalt baktériumok, valamint élő és elhalt fagociták gyűjteményéből áll.

IMMUNRENDSZER-BETEGSÉGEK ÉS ALLERGIÁK

Az immunrendszeri rendellenességek akkor fordulnak elő, ha az immunválasz a testszövet ellen irányul, túlzott vagy hiányzik. Az allergia egy olyan anyaggal szembeni immunválaszhoz vezet, amelyet a legtöbb ember teste ártalmatlannak tart.

IMMUNIZÁLÁS

A védőoltás (immunizálás) az immunválasz kiváltásának egyik módja.Kis mennyiségű antigént, például elhalt vagy legyengült élő vírusokat adnak az immunrendszer “memóriájának” aktiválásához (aktivált B-sejtek és érzékenyített T-sejtek). A memória lehetővé teszi, hogy teste gyorsan és hatékonyan reagáljon a jövőbeli expozíciókra.

VÁLTOZOTT IMMUN Reakció miatti komplikációk

A hatékony immunválasz számos betegség és rendellenesség ellen véd. A nem hatékony immunválasz lehetővé teszi a betegségek kialakulását. A túl sok, a kevés vagy a rossz immunválasz immunrendszeri rendellenességeket okoz. A túlaktív immunválasz autoimmun betegségek kialakulásához vezethet, amelyekben antitestek képződnek a test saját szöveteivel szemben.

A megváltozott immunválaszok szövődményei a következők:

• Allergia vagy túlérzékenység
• Anafilaxia, életveszélyes allergiás reakció
• Autoimmun rendellenességek
• Graft versus host betegség, a csontvelő transzplantáció szövődménye
• Immunhiányos rendellenességek
• Szérumbetegség
• Transzplantátum kilökődés