A sziklás Golan Heights fennsík Szíria délnyugati részén, politikai és stratégiai jelentőséggel bír, amely meghazudtolja a méretét.
Izrael az 1967-es hatnapos háború záró szakaszában foglalta el a Golan-fennsíkot Szíriából. A szíriai arab lakosok többsége a konfliktus során elmenekült a területről.
Fegyverszüneti vonalat hoztak létre, és a régió izraeli katonai irányítás alá került. Szinte azonnal Izrael elkezdte letelepíteni a Golánt.
- További országprofilok – A BBC Monitoring profiljai
Szíria az 1973-as közel-keleti háború alatt megpróbálta visszafoglalni a Golan-fennsíkot. Annak ellenére, hogy súlyos veszteségeket okozott az izraeli erőknek, a meglepetésszerű támadás meghiúsult. Mindkét ország 1974-ben fegyverszünetet írt alá, és az ENSZ megfigyelő erői 1974 óta működnek a tűzszünetben.
Izrael 1981-ben egyoldalúan csatolta a Golán-fennsíkot. A lépést nemzetközileg nem ismerték el, bár az Egyesült Államok Trumpja Az adminisztráció ezt egyoldalúan tette 2019 márciusában.
Több mint 30 zsidó település van a magaslaton, becslések szerint 20 000 telepes. Körülbelül 20 000 szíriai élnek a környéken, többségük a drúz szekta tagja.
Stratégiai fontosság
Dél-Szíria és Damaszkusz fővárosa, északra mintegy 60 km-re (40 mérföld) jól láthatóak a Magasság, míg a szíriai tüzérség 1948 és 1967 között rendszeresen lőtte egész Észak-Izraelt, amikor Szíria irányította a Magasságokat.
A magasság Izrael számára kiváló kilátást nyújt a szíriai mozgások nyomon követésére. A domborzat természetes puffert biztosít minden szíriai katonai lökés ellen.
A terület egy száraz régió kulcsfontosságú vízforrása is. A Golan vízgyűjtőjének csapadékvize a Jordán folyóba vezet.
A föld termékeny, a vulkanikus talajt szőlőültetvények és gyümölcsösök megművelésére és szarvasmarhák nevelésére használják. A Golan csak Izraelnek ad otthont. sípálya.
Akadályok
Szíria minden békeszerződés részeként szeretné biztosítani a Golani-fennsík visszatérését. Bassár el-Aszad szíriai elnök 2003 végén kijelentette, hogy kész újjáéleszteni az Izraellel folytatott béketárgyalásokat.
Izraelben már megalapozott a terület békés fejében történő visszaszolgáltatásának elve. Az Egyesült Államok által közvetített, 1999–2000 közötti béketárgyalások során Ehud Barak izraeli miniszterelnök felajánlotta, hogy a Golan nagy részét Szíriába adja vissza.
De az 1999-es tárgyalások fő elakadási pontja valószínűleg a jövőbeni megbeszéléseket is megbolygatja. Szíria teljes izraeli kivonulást akar az 1967 előtti határhoz. Ez Damaszkusz számára lehetővé tenné az irányítást a Galileai-tenger keleti partján – Izrael legfőbb édesvízforrásában.
Izrael meg akarja őrizni Galileának az irányítását, és mondja a határt néhány száz méterre található a parttól keletre.
A Szíriával kötött megállapodás a zsidó telepek felszámolását is magában foglalja.
Az izraeli közvélemény általában nem támogatta a kivonulást, mondván, hogy a Magasság stratégiai szempontból túl fontos ahhoz, hogy vissza lehessen adni.
Ki- és bekapcsolódó tárgyalások
2008-ban a török kormányközvetítők közvetítésével újraindultak a közvetett tárgyalások Izrael és Szíria között, de felfüggesztették őket Ehud Olmert izraeli miniszterelnök korrupciós vizsgálat miatt való lemondását követően.
Az izraeli kormány Binyamin Netan vezetésével a 2009 februárjában megválasztott yahu jelezte, hogy elhatározta, hogy szigorúbb irányvonalat képvisel a Golán felett, és 2009 júniusában Szíria kijelentette, hogy az izraeli oldalon nincs partner a tárgyalásokhoz.
szíriai polgárháború
Barack Obama elnök amerikai kormánya az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésnek nyilvánította Izrael és Szíria közötti tárgyalások újraindítását, de a polgárháború Szíria 2011-ben fizetett minden előrelépésért.
A szíriai harcok 2013-ban elérték a goláni tűzszünetet, de az újjáéledő szíriai kormány elég magabiztosnak érezte magát, hogy 2018 októberében újranyitotta golai határátkelőhelyét az ENSZ megfigyelői előtt.