A FÁK feladata, hogy koordinálja tagjainak gazdaságával, külkapcsolataival, védelmi, bevándorlási politikájával, környezetvédelmével és a bűnüldözéssel kapcsolatos politikáit. Legfelsõbb kormányzati szerve a tagköztársaságok államfõibõl (azaz elnökeibõl) és kormányzati (miniszterelnökökbõl) álló tanács, akiket a köztársaság kabinetminisztereinek bizottságai segítenek olyan kulcsfontosságú területeken, mint a gazdaság és a védelem. A FÁK tagjai vállalták, hogy fegyveres erőiket és a területükön állomásozó volt szovjet nukleáris fegyvereket is egyetlen egységes parancsnokság alatt tartják. A gyakorlatban ez azonban nehéznek bizonyult, csakúgy, mint a tagok erőfeszítései a piaci típusú mechanizmusok és a magántulajdon bevezetésének összehangolására a saját gazdaságaikban.
2008 augusztusában, miután Oroszország és Grúzia fokozta az ellenségeskedést a Dél-Oszétia szeparatista régió miatt, Grúzia bejelentette a FÁK-ból való kilépés szándéka. A kivonulást 2009 augusztusában véglegesítették. Hasonló meghatalmazási háború alakult ki Kelet-Ukrajnában 2014-ben, miután Oroszország illegálisan annektálta a Krím ukrán autonóm köztársaságot. 2018-ig legalább 10 000 ember vesztette életét az ukrán fegyveres erők és az oroszok által támogatott félkatonai egységek összecsapásaiban a Donyec-medencében. Ugyanezen év májusában az ukrán pres. Petro Porosenko hivatalosan kivonta Ukrajna tagságát a FÁK-ból.