1924. január 25-én az első téli olimpia stílusosan indul a francia Alpokban, Chamonix-ban. A nézőket izgalommal töltötte el a síugrás és a bob, valamint 12 másik, összesen hat sportágat érintő esemény. A “Nemzetközi Téli Sport Hét”, mint ismeretes, nagy sikert aratott, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1928-ban hivatalosan is a második téli olimpiának nevezte a svájci St. Moritzban megrendezett téli játékokat.
Öt évvel a modern olimpia születése után, 1896-ban Svédországban rendezték meg az első szervezett nemzetközi sportot, amely téli sportokat is magában foglal. Az skandináv játékoknak nevezett versenyben csak a skandináv országok versenyeztek. Az olimpiához hasonlóan négyévente rendeztek évek óta, de mindig Svédországban. 1908-ban a műkorcsolya bejutott a londoni nyári olimpiára, bár valójában csak októberben, körülbelül három hónappal a többi esemény végeztével rendezték meg.
1911-ben a NOB külön téli verseny megrendezését javasolta az 1912-es stockholmi játékokra, de Svédország az északi játékok népszerűségének megóvása érdekében elutasította Németországot, amely az 1916-os berlini nyári játékok előtt téli olimpiát tervezett, de az I. világháború kb mindkettő törlése. Az 1920-as olimpián, a belgiumi Antwerpenben a jégkorong hivatalos olimpiai eseményként csatlakozott a műkorcsolyához, és Kanada a sok hoki aranyérem közül az elsőt hozta haza. Nem sokkal később megállapodás született a skandinávokkal a NOB által szankcionált Nemzetközi Téli Sporthét megrendezéséről. Annyira népszerű volt a 16 résztvevő nemzet között, hogy 1925-ben a NOB hivatalosan megalkotta a téli olimpiát, visszamenőlegesen Chamonix-t téve elsőnek. nem hivatalos csapatverseny 17 éremmel. Az Egyesült Államok harmadik lett, egyetlen aranyérmét Charles Jewtraw győzelmével nyerte el az 500 méteres gyorskorcsolya versenyszámban. Kanada újabb jégkorong-aranyat szerzett, 110 gólt szerzett és csak három gólt engedélyezett öt meccsen. A közel 300 sportoló közül csak 13 nő volt, és csak a műkorcsolya versenyeken versenyeztek. Az osztrák Helene Engelmann nyerte a párversenyt Alfred Bergerrel, az osztrák Herma Planck Szabo pedig a női egyeseket. Az olimpia különös lendületet adott a síelésnek, egy olyan sportágnak, amely óriási előrelépéseket fog elérni a következő évtizedben. Chamonix-ban Norvégia a kilenc síérem kivételével az összeset megnyerte.
