A Rote Learning olyan memória módszer, amely magában foglalja az információk ismételt megismétlését. Más néven fúrásnak, vagy hivatalosabban elosztott gyakorlatnak is nevezik, a világ tantermeiben használták olyan alapismeretek tanítására a kisgyermekeknek, mint az ábécé és a szorzótábla. Az idősebb tanulók a rote segítségével olyan sokféle tényt kódolnak, mint a periódusos rendszer elemei, valamint a nagy műalkotások címei és alkotói. A rote tanulás felhasználható állandó alapok kialakítására, amelyeken a továbbtanulás alapul, vagy ideiglenesen “összezsúfolhatja” az információkat egy teszthez, amely gyorsan elhalványul a memóriából, mert csak egyszer fér hozzá.
Mivel a rote memória az ismétlés, nem pedig a tanulási folyamat nyomán, gyakran összehasonlítják és szembeállítják azokat a módszereket, amelyek az asszociációt és a megértést használják, például értelmes vagy aktív tanulást. Jól alkalmazva a rote hasznos módszer az építőelemek állandó tanulásának, amely nem igényel megértést , de kevésbé hasznos olyan helyzetekben, amelyek megkövetelik a bonyolult elméletek megértését, vagy olyan területeken, amelyek magasabb szintű gondolkodást igényelnek.
Mi a Rote módszer?
A tanulás rote módszere egyszerű tárolást foglal magában az agyban lévő adatok mennyisége, minden megértés és próbálkozás nélkül. A rote memorizálás elmélete az, hogy minél több információt ismételnek meg, annál könnyebben és automatikusan újra gondolkodás nélkül hívták. Ez biztosítja azt az ismeretalapot, amely megbízhatóan alkalmazható a magasabb szintű tanulás során. Ez közvetlenül ellentétben áll a fogalmi tanulással, amely szemlélteti azokat a tényeket, amelyeket a memorizálás tárol annak érdekében, hogy megértsék jelentésüket, valamint annak okát, hogy miért hasznos az információ megismerése.
Példa a A különbség a rote módszer és a fogalmi tanulás között megtalálható a szorzótáblák megtanulásában. Bár a hallgatók fúrással hatékonyan megjegyezhetik a szorzótáblákat, annak érdekében, hogy megismerjék a szorzás működését és alkalmazhatóságát, jobb, ha olyan valós példákat adunk nekik, amelyekhez kapcsolódhatnak.
A Rote módszer korlátai
A Rote módszer ismétlést használ. A kártyák, az újraolvasó szöveg és a fúrás a leggyakoribb módszer az információk memóriába juttatására. Noha ez a módszertan egyszerű és változatlan tények, például városnevek vagy egy vers szavai esetében működik, kevésbé hasznos lehet azokon a területeken, amelyek megértést vagy társulást igényelnek. Az Irvine-i Kaliforniai Egyetem kutatói azt találták, hogy minél jobban ki van téve az agy értelmezhető információknak, annál valószínűbb, hogy a nem tényszerű részletek elmozdulnak, összeadódnak vagy kivonásra kerülnek. Az agynak az a része, amelyben emlékeink alapulnak, megpróbálhat új, eltérő vagy hamis emlékeket létrehozni a meglévő, hasonló emlékekből. Ennek oka lehet, hogy minden alkalommal, amikor a memória felidéződik, az agy egy kissé más aspektusra koncentrál. Olyan memóriákkal, mint a szorzótáblák, amelyeknek nincsenek megváltoztatható részletei, ez nem jelent problémát, de ahol megértésre van szükség, a memória memorizálását ez a jelenség korlátozza. Ennek eredményeként alapként használható, de asszociatív vagy konceptuális tanulással támogatni kell. (Nyílt főiskolák)
Emlékezés Vs. Megértés
A memorizálás rote módszere körüli vita kérdés, hogy a cél az emlékezés vagy a megértés. Ha a memorizálás célja az információk egyszerű megőrzése, akkor a rote módszer rendkívül hatékony lehet, de ha a cél a tanultak átadása az új problémák megoldása érdekében, akkor a rote tanulás csak kezdeti lépésként lehet hasznos. A Rote módszertan lehetőséget nyújt az emlékezésre, és támaszkodik a felismerés vagy azonosítás és felidézés kognitív folyamataira. Ezzel szemben a megértés lehetőséget nyújt az emlékezetes átadására és olyan kognitív folyamatok hozzáadására, mint az értelmezés, osztályozás, következtetés, összehasonlítás, értékelés és magyarázat. (MIT)
Rote tanulás és az agy fejlesztése
A Stanford Egyetem Orvostudományi Karán végzett tanulmány szerint a rote memorizálás valóban hatással lehet a kisgyermekek agyának fejlődésére. A gyermekek agyvizsgálata, amikor az egyszerű készségektől, például az ujjakon történő számlálástól a szorzótáblák memorizálásáig haladnak, azt mutatták, hogy a képességváltozással fizikai változások következnek be a hippokampuszban. A memóriáért felelős szerkezet fokozott felelősséget vállal a magasabb rendű érvelésért felelős területről (a pre-frontális parietális kéreg).Ez az elmozdulás azt jelenti, hogy az agy újjászerveződik a nagyobb komplexitás iránti igény kielégítése és a kevésbé hatékony tanulási és problémamegoldási módszerek támaszkodásának kiküszöbölése érdekében. Ez azt sugallja, hogy a rote módszerre való támaszkodás az olyan ismeretek megszerzéséhez, mint az ábécé vagy a matematika, fontos alap lehet a magasabb szintű érvelés és tanulási stratégiák számára. A tanulmány szerzői szerint a hippokampusz növekvő szerepe az ilyen típusú stratégiai gondolkodásmód kialakulásakor “összhangban áll a tények és események kódolásában és visszakeresésében a tanulásban és az emlékezetben ismert szerepével, és megfelel a memóriára való nagyobb összeadás alapú visszakeresése. ” A szerzők azt is jelzik, hogy a rote tanulás fontos szerepe “idő korlátozott”, és hogy az alap matematika és a nyelv ismerete végül az agy más területein megszilárdul. (Országos Posta)
Rote Learning és az idősek agyi egészségének javítása
Bár a rote módszer ellentmondásos és egyre rosszabbá vált módszer az oktatási közösségben, jelentős az emlékezet előnyei az idősebb felnőttek számára. Az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság 2006-os éves ülésén bemutatott tanulmány kimutatta, hogy az idősebb felnőttek képesek javítani verbális felidézésükön és memóriájukon azáltal, hogy részt vesznek egy intenzív rote tanulási időszakban, amelyet ugyanolyan hosszú pihenőidő követ.
A kutatást Jonathan McNulty, a dublini Egyetemi Főiskola vezette, Írország Orvostudományi és Orvostudományi Karán. Munkatársaival 24 hetes, 55 és 70 év közötti felnőtt felnőtt csoportját tanulmányozták hathetes időtartamra, és arra kérték őket, hogy jegyezzenek meg egy újságcikket vagy egy 500 szavas verset. Az intenzív memorizálás után hat hétig pihentek, majd tesztelték a memória javulását. Megállapításait magyarázva McNulty azt mondja: “Az intenzív memorizálási időszakot követően nem láttunk azonnali javulást. Hathetes pihenő után azonban az önkéntesek mind az anyagcsere-változásokat, mind a memória teljesítményét megmutatták.” Amellett, hogy átfogó memória- és tanulási teszteket hajtott végre a tanulási időszak előtt és után, a csoport mágneses rezonancia spektroszkópiának vetette alá magát a tanulás előtt és után, valamint a hathetes pihenőidő után. Bár az agy anyagcseréjében vagy a memória teljesítményében nem történt változás azonnal a tanuló után javultak mind a tesztek, mind a pihenés után végzett vizsgálatok. Minden résztvevő jobban tudta felidézni az eseményeket, emlékezni és megismételni a szavak vagy novellák listáját, és mindegyik anyagcsere-változást mutatott a bal hátsó hippocampusban, az agy memóriával kapcsolatos része.
