Gasztrin

A gasztrin a gyomor fő fiziológiai szabályozója savszekréció. Fontos trofikus vagy növekedést elősegítő hatása van a gyomor nyálkahártyájára is. A gasztrin G-sejtekben szintetizálódik, amelyek a gyomor gödrében helyezkednek el, elsősorban a gyomor antrum régiójában, és megköti a főleg parietális és enterokromaffin-szerű sejtekben található receptorokat.

A gasztrin és a gasztrinreceptor szerkezete

A gasztrin egy lineáris peptid, amelyet preprohormonként szintetizálnak és poszttranszlációs úton hasítanak, így azonos karboxi-termini peptidcsaládot alkotnak. Az uralkodó keringő forma a gasztrin-34 (“nagy gasztrin”), de teljes biológiai aktivitás van jelen a legkisebb peptidben (gasztrin-14 vagy minigasztrin). Továbbá a teljes bioaktivitás megmarad a gasztrin öt C-terminális aminosavában, amelyet pentagasztrinnak neveznek. A gasztrin és a kolecisztokinin öt C-terminális aminosavja megegyezik, ami megmagyarázza átfedő biológiai hatásukat.

A gasztrin receptor szintén az egyik receptor, amely megköti a kolecisztokinint, és CCK-B receptorként ismert. A G-fehérjéhez kapcsolt receptorcsalád tagja. A gasztrin megkötése stimulálja az intracelluláris Ca ++ növekedését, a protein-kináz C aktiválódását és az inozitol-foszfát termelését.

A gasztrin kontroll és élettani hatásai

A gasztrin szekréciójának elsődleges ingere: bizonyos élelmiszerek, különösen peptidek, bizonyos aminosavak és kalcium jelenléte a gyomor lumenében. Továbbá, a kávéban, a borban és a sörben még nem azonosított vegyületek hatásos stimulánsok a gasztrin kiválasztásában. Ennek a hormonnak a szekréciója gátolt, ha a gyomor lumenális pH-értéke nagyon alacsony lesz (kevesebb, mint kb. 3).

Úgy tűnik, hogy a gasztrinnek legalább két fő hatása van a gyomor-bélrendszer működésére:

• A gyomorsav-szekréció stimulálása: A parietalis sejtekben gasztrin-receptorok találhatók, és a gasztrin kötődése a hisztaminnal és az acetilkolinnal együtt ezen sejtek által teljesen stimulált savszekrécióhoz vezet. A kutya parietális sejtjei nagyjából 44 000 gasztrinreceptort tartalmaznak, és ebben a fajban bebizonyosodott, hogy a gasztrin immunoneutralizációja blokkolja a sav szekrécióját a peptidek intragasztrikus beadására adott válaszként. Az enterokromaffin-szerű (ECL) sejtek gasztrinreceptorokat is hordoznak, és a legújabb bizonyítékok azt mutatják, hogy ez a sejt lehet a gasztrin legfontosabb célpontja a savszekréció szabályozása szempontjából. Az ECL-sejtek gasztrinnal történő stimulálása hisztamin-felszabaduláshoz vezet, és a parietális sejtek H2-receptoraihoz való hisztaminkötés szükséges a teljes értékű savszekrécióhoz.
• A gyomornyálkahártya növekedésének elősegítése: A gasztrin egyértelműen képes sokakat stimulálni. a nyálkahártya fejlődésének és a gyomor növekedésének szempontjai. A gasztrinnal végzett kezelés stimulálja a gyomor nyálkahártyájának DNS-, RNS- és fehérjeszintézisét, és növeli a parietális sejtek számát. Egy másik megfigyelés, amely ezt a funkciót támogatja, az az, hogy a hipergastrinémiában (a gasztrin rendellenesen magas vérszintje) szenvedő emberek következetesen mutatják a gyomornyálkahártya hipertrófiáját. >

  A parietális és ECL sejtes célpontok mellett a gasztrin a hasnyálmirigy acinar sejtjeit is stimulálja a kolecisztokinin receptorokhoz való kötődés révén, és a gasztrin receptorokat a gyomor simaizom sejtjeinek bizonyos populációin bizonyították, támogatva azokat a farmakológiai vizsgálatokat, amelyek bizonyítják a gasztrin szerepét a szabályozza a gyomor motilitását.

  Betegségállapotok

  A gasztrin túlzott szekréciója vagy a hipergasztrinémia a Zollinger-Ellison szindróma néven ismert súlyos betegség jól ismert oka, amelyet alacsony szinten észlelnek gyakorisága emberben és kutyában. Ennek a betegségnek a jellemzője a gyomor- és nyombélfekély, a gyomorsav túlzott és szabályozatlan szekréciója miatt. A hypergastrinemia leggyakrabban a hasnyálmirigyben vagy a nyombélben kialakuló gasztrint szekretáló tumorok (gastrinomák) eredménye.