Szinte minden, amit az ember csinál, az élelmiszer-termesztéstől a termékek előállításán át az áramtermelésig képes szennyezést kibocsátani a környezetbe. A környezet védelmével megbízott szabályozó ügynökségek a szennyezés két fő kategóriáját különböztetik meg: a pontszerű és a nem szennyezett szennyezést.

A pontszerű szennyezést könnyű meghatározni. Ahogy a neve is sugallja, egyetlen helyről származik. A nem forrásból származó szennyezést nehezebb azonosítani, és nehezebb kezelni. A szennyezés sok helyről érkezik egyszerre.

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) a pontszerű forrás szennyezését minden olyan szennyező anyagként meghatározza, amely könnyen azonosítható és elzárt helyről kerül a környezetbe. Ilyenek például a füstölgők, a kifolyócsövek és a vízelvezető árkok.

A gyárak és erőművek pontszerű szennyezés forrása lehet, mind a levegőt, mind a vizet érintve. A füstölgők szén-monoxidot, nehézfémeket, kén-dioxidot, nitrogén-dioxidot vagy “részecskéket” (apró részecskéket) szórhatnak a levegőbe. Az olajfinomítók, papírgyárak és autógyárak, amelyek a gyártási folyamat részeként vizet használnak, a szennyvizet ki tudják engedni – káros kémiai szennyező anyagokat tartalmazó szennyvíz – a folyókba, tavakba vagy az óceánba.

A települési szennyvíztisztító telepek a pontszerű szennyezés másik gyakori forrása. A tisztítóberendezésből származó szennyvíz tápanyagokat és káros mikrobákat juttathat a vízi utakba. A tápanyagok az algák rohamos növekedését okozhatják a vízben.

A nem pontforrású szennyezés ellentétes a pontszerű szennyezéssel, a szennyező anyagok széles területen szabadulnak fel. Például képzelje el a város utcáját zivatar alatt Amint az esővíz az aszfalt felett folyik, lemossa az autómotorokból kiszivárgott olajcseppeket, gumiabroncs-részecskéket, kutyahulladékot és szemetet. Az elfolyás viharcsatornába kerül, és a közeli folyóba kerül. A lefolyás egy jelentős káva a nem pontforrású szennyezés. Nagy probléma a városokban az összes kemény felület miatt, beleértve az utcákat és a tetőket is. Lehet, hogy az egyetlen városrészből kimosott szennyező anyagok mennyisége kicsi, de ha összeadja a nagyvárosban lévő járdák mérföldjét és mérföldjét, akkor nagy problémát okoz.

Vidéki területeken a lefolyás lemossa az üledéket az utakból egy átfutott erdei traktusban. Emellett savakat szállíthat elhagyott bányákból, és öblítse le a mezőgazdasági növényekről származó növényvédő szereket és műtrágyákat. Mindez a szennyezés valószínűleg patakokban, folyókban és tavakban fordul elő.

A levegőben lévő szennyező anyagok jelentős mértékben hozzájárulnak a savas esőkhöz. Akkor keletkezik a légkörben, amikor a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok vízzel egyesülnek. Mivel a savas eső számos gyárból és erőműből származó szennyező anyagok hosszú távú mozgásából származik, nem pontos forrásnak minősül.