Bevezetés
1789. július 14-én egy állam A Bastille néven ismert párizsi keleti oldalon lévő börtönt dühös és agresszív tömeg támadta meg. A börtön a monarchia diktatórikus uralmának szimbólumává vált, és az esemény az azt követő forradalom egyik meghatározó momentuma lett. Ez a cikk a július 14-i eseményekről beszámolt a The World nevű angol újságban, néhány nappal az esemény bekövetkezte után.
A középkori erőd, a Bastille nyolc, 30 méter magas tornya uralta az épületet. Párizsi látkép. Amikor a börtönt megtámadták, valójában csak hét rab volt fogva, de a tömeg nem gyűlt össze értük: a börtön falai között tartott hatalmas lőszerraktárakat követelte. Amikor a börtön kormányzója nem volt hajlandó megfelelni, a csőcselék vádat emelt, és erőszakos csata után végül birtokba vette az épületet. A kormányzót lefoglalták és megölték, feje tüskén körbejárta az utcákat. A Bastille megrohanása szimbolikusan a francia forradalom kezdetét jelentette, amelyben megdöntötték a monarchiát és a „Liberté, égalité, fraternité” (a franciák a szabadság, az egyenlőség és a testvériség) eszméi alapján felállított köztársaságot. Franciaországban a „Bastille megrohamozását” továbbra is minden évben nemzeti ünnep ünnepli.