Bevezetés A Pluto egy összetett és titokzatos világ, hegyekkel, völgyekkel, síkságokkal, kráterekkel és talán gleccserekkel. Az 1930-ban felfedezett Plútót hosszú ideig a naprendszerünk kilencedik bolygójának tekintették. De miután hasonló érdekes világokat fedeztek fel a távoli Kuiper-övben, a jeges Plútót törpebolygóvá minősítették át.
A Plútót keringik. öt ismert hold, amelyek közül a legnagyobb a Charon. A Charon körülbelül fele akkora, mint maga a Plútó, így ez a legnagyobb műhold ahhoz a bolygóhoz képest, amely körül Naprendszerünk körül kering. A Plútót és a Charont gyakran “kettős bolygónak” nevezik . “
A Plútó az alvilág római istenéről kapta a nevét.
Méret és távolság
Méret és távolság
Sugárral 715 mérföldről (1161 kilométer) a Plútó a Föld szélességének kb. 1/6 része. Ha a Föld nikkel méretű lenne, a Plútó körülbelül akkora lenne, mint egy pattogatott kukoricamag.
Átlagos távolságból 3,7 milliárd mérföld (5,9 milliárd kilométer), a Plútó 39 csillagászati egység távolságra van a naptól. Az egyik csillagászati egység (rövidítve AU) a nap és a Föld távolsága. 5,5 órát vesz igénybe a napfény, hogy a Naptól a Plútóig utazzon.
Ha a Plútó felszínén állna délben, akkor a nap 1/900-ra akkora fényerejű lenne, mint itt a Földön, vagy körülbelül 300-szor olyan fényes, mint a teliholdunk. Minden nap van egy pillanat a naplemente közelében itt a Földön, amikor a fény ugyanolyan fényerővel rendelkezik, mint a Plútó déli napja. Tudja meg, mikor élheti meg a “Plútó idő” -t a lakóhelyén.
Pálya és forgás
Pálya és forgás
A Plútó keringése a nap körül szokatlan a bolygókhoz képest: elliptikus és dőlt is. A Plútó 248 éves, ovális alakú pályája 49,3 csillagászati egységig (AU) képes eljutni a Naptól és akár 30 AU-ig is. (Egy AU a Föld és a Nap közötti átlagos távolság: kb. 93 millió mérföld vagy 150 millió kilométer.) Ám a Plútó átlagosan 3,7 milliárd mérföldre (5,9 milliárd kilométerre) van a naptól, vagyis 39 AU.
1979 és 1999 között a Plútó a perihelion közelében volt, amikor ez a legközelebb van a naphoz. Ez idő alatt a Plútó valóban közelebb volt a naphoz, mint a Neptunusz.
Egy nap a Plútón körülbelül 153 órát vesz igénybe. Forgástengelye 57 fokkal ferde a síkhoz képest kering a Nap körül, így szinte az oldalán forog. A Plútó szintén retrográd forgást mutat; keletről nyugatra forog, mint a Vénusz és az Urán.
Szerkezet
Szerkezet
A Plútó a Föld holdjának átmérőjének körülbelül kétharmada, és valószínűleg sziklás magja van, amelyet vízi jégpalást vesz körül. Érdekes jégkrémek, például metán és nitrogén fagy borítják felszínét. Alacsonyabb sűrűsége miatt a Plútó tömege a Föld holdjának körülbelül egyhatodát teszi ki.
Formáció
Formáció
A Plútó törpe bolygó egy a Neptunusz pályáján túli korongszerű zónában keringő objektumcsoport tagja, az úgynevezett Kuiper-öv. Ezt a távoli birodalmat ezernyi miniatűr jeges világ lakja, amelyek Naprendszerünk történetében korán, mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki. Ezeket a jeges, sziklás testeket Kuiper-öv tárgyainak, transzneptunikus tárgyaknak vagy plutoidoknak nevezzük.
Felület
Felület
A Plútó felszínét hegyek, völgyek jellemzik , síkságok és kráterek. A Plútó hőmérséklete akár -375 – -400 Fahrenheit fok (-226 – -240 Celsius fok) is lehet.
A Plútó hegye 6500 és 9800 láb (2-3 kilométer), és nagy tömb a vizes jég, néha fagyasztott gázokkal, például metánnal. És hosszú vályúk és völgyek, amelyek akár 600 kilométeres távolságot is nyújtanak, hozzáadják e távoli törpebolygó érdekes tulajdonságait.
A 260 kilométer átmérőjű kráterek a Plútó tájának egy részét mutatják be, néhányukban az erózió és a töltés jelei mutatkoznak. Ez azt sugallja, hogy a tektonikai erők lassan újra felszínre kerülnek a Plútóban.
Úgy tűnik, hogy a Plútón megfigyelt legjelentősebb síkság fagyott nitrogéngázból készül, és krátereket nem mutat. Ezek a síkságok mutatják a konvekcióra utaló struktúrákat (felfelé és lefelé keringő anyagfoltok).
Légkör
Légkör
A Plútónak vékony, gyenge légköre van, amely kitágul, ha közelebb kerül a naphoz, és összeesik, amikor távolabb kerül – hasonlóan a üstökös. A fő alkotóelem a molekuláris nitrogén, bár metán és szén-monoxid molekulákat is kimutattak.
Amikor a Plútó közel van a naphoz, felületi jégei szublimálódnak (közvetlenül szilárdról gázra változnak), és átmenetileg felemelkednek vékony légkört alkotnak. A Plútó alacsony gravitációja (a Föld kb. Hat százaléka) miatt a légkör sokkal nagyobb magasságban van, mint bolygónk atmoszférája. A Plútó minden év során sokkal hidegebbé válik, amikor messze jár a naptól Ez idő alatt a bolygó légkörének nagy része megfagyhat és havazásként eshet a felszínre.
Magnetoszféra
Magnetoszféra
Nem tudni, hogy a Plútónak van-e mágneses tere, de kis mérete és lassú forgása kevéssé vagy egyáltalán nem utal rá.
Gyűrűk
Gyűrűk
A Plútó körül nincsenek ismert gyűrűk.
Holdak
Holdak
A Plútónak öt ismert holdja van: Charon, Nix, Hydra, Kerberos és Styx. Ez a holdrendszer a Plútó és egy másik hasonló méretű test ütközéséből keletkezhetett a Naprendszer történetének korai szakaszában.
Charon, a Plútó legnagyobb holdjainak a fele akkora, mint maga a Plútó, így ez a legnagyobb műhold ahhoz a bolygóhoz képest, amely körül Naprendszerünkben kering. A Plútónál mindössze 12 200 mérföld (19 640 kilométer) távolságban kering. Összehasonlításképpen: holdunk 20-szor messzebb van a Földtől. A Plútót és a Charont gyakran kettős bolygóként emlegetik.
Charon a Plútó körüli pályája 153 órát vesz igénybe – ugyanannyi időbe telik, amikor a Plútó teljes körűen elfordul. Ez azt jelenti, hogy Charon nem emelkedik és nem áll le, hanem lebeg ugyanazon a ponton a Plútó felületén. Charon ugyanazon oldala mindig a Plútó felé néz, az árapályzárnak nevezett állapotba.
A Plútó másik négy holdja jóval kisebb, kevesebb, mint 160 kilométer (100 mérföld) széles. Szabálytalan alakú is, gömb alakú, mint Charon. A Naprendszer sok más holdjától eltérően ezek a holdak nincsenek rendesen a Plútóhoz rögzítve. Mindannyian forognak, és nem egyforma arcot mutatnak a Plútó felé.
Az élet lehetősége
Az élet lehetősége
A Plútó felülete rendkívül hideg, ezért valószínűtlennek tűnik, hogy létezhetne ott élet. Ilyen hideg hőmérsékleten a víz, amely létfontosságú az élet számára, mint tudjuk, lényegében kőzetszerű. A Plútó belső tere azonban melegebb, és egyesek szerint még egy óceán is lehet mélyen.
