A tar fájlokat általában a gZip vagy a bZip2 kompresszor segítségével is tömörítik. Mindkettőt lefedjük.

Ha a fájlkiterjesztés .tar.gz (vagy .tgz)

Ha a tar fájlját egy gZip tömörítővel tömörítették, használja ezt a parancsot:

tar xvzf file.tar.gz

A beállítások ehhez elég egyszerűek:

x: Ez azt mondja a tarnak, hogy bontsa ki a fájlokat.

v: Ez az opció felsorolja az összes fájlt egyenként az archívumban. A “v” a “bőbeszédű” kifejezés.

z: A z opció nagyon fontos, és a tar parancsra utasítja a fájl tömörítését (gzip).

f: Ez az opció megmondja tar, hogy fájlnevet adsz neki.

Ha a fájlkiterjesztés .tar.bz2 (vagy .tbz)

Ha a tar fájlod tömörítve van bZip2 kompresszor, használja ezt a parancsot:

tar xvjf file.tar.tbz

Ez nagyjából megegyezik a gzip dekompresszióval. A legfőbb különbség az, hogy a z opciót a j opció váltotta fel.

Ha emlékszel, a z opció a kicsomagolás (konkrétan a gzip) zászló volt, ezért van értelme, hogy ezt kikapcsolnánk.

j: Ez kibontja a bzip2 fájlokat.

Gondolkodóan egyszerű kivonat (A dtrx funkció)

Csak néhány ember van, aki ténylegesen ne feledje a tar parancs összes beállítását. Szerencsére a Linux emberei remekül megkönnyítik a dolgokat.

A “Csináld ki a megfelelő módon” szót a dtrx úgy működik, ahogy reméled. A parancsnak egyszerűnek kell lennie mind a gZip, mind a bZip2 fájloknál:

dtrx file.tar.gz

dtrx file.tar.bz2

A dtrx telepítése

A dtrx telepítéséhez használja az apt-get parancsot:

sudo apt-get install dtrx