Anne Sullivan, 1894 körül, fej- és váll portréja. Ebben kép, Anne enyhe mosollyal néz a kamerába. Feje kissé jobbra billent. Egy hosszú, vastag hajfonat göndörödik a feje tetején, és göndör hajszálak keretezik az arcát. Világos ruhája széles nyakú, csipke szegéllyel. Rózsa van tűzve a ruhájához.
Anne Sullivan Macy (1866-1936) olyan nő volt, akinek fényessége, szenvedélye és kitartása lehetővé tette, hogy legyőzze a traumatikus múltat. Példaképpé vált mások számára, akiket fizikai testük, nemük vagy osztályuk hátrányos helyzetbe hoz.
Anne úttörő volt az oktatás területén. A Helen Kellerrel végzett munkája a vak, siket-vak vagy látássérült gyermekek oktatásának tervrajzává vált, amely a mai napig is folytatódik. Samuel L. Clemens (Mark Twain) “csodatevőnek” titulálta. Anne személyes története azonban viszonylag ismeretlen marad. Bár levelei még mindig léteznek, elsősorban mások szemével ismerjük meg. Valamikor azután, hogy 1905-ben feleségül vette John Albert Macy-t, a fiatal feleség elégette magánfolyóiratait. attól, hogy a férje mit gondol róla, ha elolvassa őket. Hasonlóképpen, ő sem akarta, hogy a levelét halála után megőrizzék. De történelmi célokból megtartották az anyagokat, és az Amerikai Vakokért Alapítvány Helen Keller Az Archívum néhány levelét, prózáját és versét tartalmazza. Az Anne-ről szóló egyéb anyagok a Perkins Vakok Iskolájában találhatóak, Watertownban, Massachusettsben, és az American Antikvár Társaságban, Worcesterben, Massachusettsben.
Ez a weboldal Anne Sullivan Macy-t saját szavaival, valamint mások szemével, mint figyelemre méltó nő, akinek élete és tanítási filozófiája továbbra is inspirációt jelent azok számára, akik látássérült gyermekeket oktatnak. 2003-ban Anne Sullivan Macy felvételre került a Nemzeti Nők Hírességek Csarnokába, és az Amerikai Vakok Alapítványának kiváltsága volt, hogy kitüntetést kapjon a tiszteletére.
Természetéből következően fogantató, úttörő, az élet teljességének zarándoka. Így napról napra, hónapról hónapra, évről évre azon fáradozott, hogy olyan szótárat és hangot biztosítson nekem, amely elegendő a vakok szolgálatához.
– Helen Keller, Anne Sullivanról ír
